A SZAPPANKÉSZITŐ MŰHELY KÖVETELMÉNYEI
A szappankészítő műhely követelményei
2015. november 07.
Egy szappankészítő általában a következő fázisokon megy keresztül: legelőször a vakarózó gyerekének készít szappant, aztán a szűkebb, majd tágabb családnak. Később jönnek a barátok, távolabbi rokonok és kollégák. És körülbelül ez az a pont, ahol mindenkiben megfordul, hogy ezt meg kellene próbálni üzletszerűen, hivatalosan csinálni, cégként, műhelyben, számlát adva satöbbi. Ebből az egyik legnagyobb falat a hatóságoknak megfelelő műhely létrehozása, ami sajnos több okból sem egyszerű, és emiatt általában nem is olcsó.
Alapvetően két hivatalnak kell megfelelnünk, az egyik az önkormányzat, a másik az ÁNTSZ. Az önkormányzattal alapvetően a műhely elhelyezését, az ÁNTSZ-szel pedig a belső kialakítását kell elfogadtatnunk.
A műhely elhelyezése
Röviden: Általában lakóterületen nem, csak gazdasági-ipari területen lehet kialakítani.
Hosszan: A kozmetikumkészítés bejelentésköteles ipari tevékenység (57/2013.(II.27) Kormányrendelet), és itt most az "ipari" szón van a hangsúly. Ez a rendelet ugyanis azt is kimondja, hogy a tevékenység feltétele, hogy a helyi építési szabályzat (ennek hiányában pedig az egyéb építési törvények) szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Az "egyéb építési törvények" valójában a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet takarja az országos településrendezési és építési követelményekről, ennek a népszerű neve az OTÉK.
Az OTÉK kimondja (6.§), hogy egy település közigazgatási területét különféle övezetekbe kell besorolni és azt is megmondja, milyenekbe. Nem beépíthető vagy beépíthető, a beépíthetőn belül lehet lakó-, vegyes-, gazdasági- stb. terület és ez is tovább van bontva, pl. a lakóterületen belül lehet nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias vagy falusias lakóterület. Az OTÉK kicsit később pedig (11.§ - 24. §) azt is tételesen felsorolja, hogy az egyes területeken milyen célú épületek létesíthetők, vagy a területek milyen célra használhatók.
És hát sajnos eszerint ipari tevékenység igazán ipari területen folytatható.
Kis szemhunyorítással a kozmetkumkészítés a kereskedelmi- és szolgáltató területen is lehetséges ("környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek"), itt lehet, hogy lesz egy kis vitánk a jegyzővel, hogy az ipari tevékenység az gazdasági tevékenység-e, de elvileg az*. Vagy lehet a műhelyünk falusias lakóterületen ("a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység") is. Érdekes módon ugyanez (mármint a nem zavaró gazdasági tevékenység) vonatkozott a kertvárosias lakóterületre is, de 2013. január 1 óta nem, kivették a rendeletből. Biztos a szappanmaffia miatt, ami elfoglalta az ilyen területeket.
A helyi építési szabályzat, a HÉSZ az OTÉK-ra épül és azt pontosítja, általában szigorítja. Pl. az OTÉK csak azt mondja ki, hogy kisvárosias lakóterületen csak lakó-, hitéleti stb. célú épület létesíthető. "Épület" és "létesíthető", tehát műhelyként szolgáló épületet építeni tilos. De -vonjuk le a következtetést- ha már régről ott van egy műhely, akkor az maradhat, illetve nem építés jelleggel (belső átalakítás) kialakítani is lehet, tehát lehet vitatkozni az építéshatósági osztállyal. Na de ha a HÉSZ például ezeket is tételesen megtiltja, akkor nincs vita, ott nem lesz műhely.
Mind a HÉSZ, mind a területi besorolás a területileg illetékes önkormányzat építési osztályán megtalálható, jobb esetben az önkormányzat honlapjáról letölthető. A jobb eset rosszabbik esete, ha csak egy óriási .pdf formájában, ami megöli a számítógépünket. Tanulmányozzuk mindkettőt gondosan és úgy válasszunk helyet a műhelyünknek. Ha jól választottunk és beadjuk a papírt, simán engedélyezni fogják.
Vagy van a másik eljárás, ha bemegyünk az önkormányzathoz és elmondjuk, hogy hát mi szappankészítő műhelyet szeretnénk, és azt hol lehetne. Még az is lehet, hogy legyintenek, hogy bárhol.
Lehet ugyanis azon rugózni, hogy mi ez a hülyeség, akkor miért lehet például autószerelő műhely a kertvárosban, ami sokkal zajosabb, koszosabb, meg büdösebb, mint a mi szappankészítő műhelyünk. Azért, mert az nem gyártás, hanem szolgáltatás, azt meg lehet. A varrónők is meg vannak lőve, a ruhajavítás szolgáltatás, azt lehet szinte bárhol űzni, de a felsőruha-készítés már gyártás, hoppácskabocsika. Ezzel az önkormányzatnál is tisztában vannak és könnyen lehetséges, hogy nem az induló vállalkozások instant megölése a céljuk, hanem a segítése.
A műhely kialakítása:
Röviden: Nincsenek rá konkrét jogszabályok, egyedileg kell megalkudni a helyi ÁNTSZ-szel.
Hosszan: Jogszabály nincs, de szabvány van, a GMP, lánykori nevén MSZ EN ISO 22716:2008. Ennek a 4. pontja (Premises, "Helyszínek") elég hosszan részletezi, mit kell tudnia a műhelynek, de sajnos (vagy hálistennek) nagyon kevés konkrétummal. például: "A helyszínnek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a termék védelmét, könnyen takarítható, szükség esetén fertőtleníthető legyen, valamint minimalizálja az alapanyagok, a késztermékek és csomagolóanyagok összekeveredését." Ilyesmi mondatból van még jópár, de sehol egy szó nincs arról, hogy a falra csempe kell-e vagy más, és milyen magasan, miből legyen a padló, hány lumen legyen a megvilágítás, mert ez mind a "hát az attól függ" kategória. Hogy mi a konkrét követelmény, a helyi ÁNTSZ fogja megmondani az általános előírások, a hagyományok a saját tapasztalatok és még ki tudja, mi minden alapján.
Hogy mégis valamit mondjunk, a tapasztalat szerint nagyon nagy általánosságban minimum kettő (műhely + WC), de inkább három (öltöző-tartózkodó) helyiség szükséges, résmentes, mosható padlóval (tehát parketta nem jó) és ugyancsak mosható munkavégző területtel (munkaasztal + mögötte a fal). A műhelyrészben hideg-melegvizes kéttálcás mosogató, valamint mind a WC-ben, mind a műhelyben hideg-melegvizes kézmosó. És mindez külön utcai bejárattal, tehát pl. családi ház leválasztott emelete nem jó.
Az egyes igények komolyan eltérhetnek egymástól, ha valahol padlótól plafonig csempét kérnek, vagy rozsdamentes acél padlóburkolatot, akkor le lehet állni vívni, hogy de minek, de nem biztos, hogy jól jövünk ki belőle. El kell dönteni, hogy megcsináljuk, vagy hagyjuk az egészet a fenébe, legalábbis ott.
Ezeken felül még van jópár adminisztratív dolog, de hadd maradjon valami a tanfolyamra is. :-)
* gazdasági tevékenység = kereskedelmi tevékenység + ipari tevékenység, általában minden, ami üzletszerű
Alapvetően két hivatalnak kell megfelelnünk, az egyik az önkormányzat, a másik az ÁNTSZ. Az önkormányzattal alapvetően a műhely elhelyezését, az ÁNTSZ-szel pedig a belső kialakítását kell elfogadtatnunk.
A műhely elhelyezése
Röviden: Általában lakóterületen nem, csak gazdasági-ipari területen lehet kialakítani.
Hosszan: A kozmetikumkészítés bejelentésköteles ipari tevékenység (57/2013.(II.27) Kormányrendelet), és itt most az "ipari" szón van a hangsúly. Ez a rendelet ugyanis azt is kimondja, hogy a tevékenység feltétele, hogy a helyi építési szabályzat (ennek hiányában pedig az egyéb építési törvények) szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Az "egyéb építési törvények" valójában a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet takarja az országos településrendezési és építési követelményekről, ennek a népszerű neve az OTÉK.
Az OTÉK kimondja (6.§), hogy egy település közigazgatási területét különféle övezetekbe kell besorolni és azt is megmondja, milyenekbe. Nem beépíthető vagy beépíthető, a beépíthetőn belül lehet lakó-, vegyes-, gazdasági- stb. terület és ez is tovább van bontva, pl. a lakóterületen belül lehet nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias vagy falusias lakóterület. Az OTÉK kicsit később pedig (11.§ - 24. §) azt is tételesen felsorolja, hogy az egyes területeken milyen célú épületek létesíthetők, vagy a területek milyen célra használhatók.
És hát sajnos eszerint ipari tevékenység igazán ipari területen folytatható.
Kis szemhunyorítással a kozmetkumkészítés a kereskedelmi- és szolgáltató területen is lehetséges ("környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek"), itt lehet, hogy lesz egy kis vitánk a jegyzővel, hogy az ipari tevékenység az gazdasági tevékenység-e, de elvileg az*. Vagy lehet a műhelyünk falusias lakóterületen ("a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység") is. Érdekes módon ugyanez (mármint a nem zavaró gazdasági tevékenység) vonatkozott a kertvárosias lakóterületre is, de 2013. január 1 óta nem, kivették a rendeletből. Biztos a szappanmaffia miatt, ami elfoglalta az ilyen területeket.
A helyi építési szabályzat, a HÉSZ az OTÉK-ra épül és azt pontosítja, általában szigorítja. Pl. az OTÉK csak azt mondja ki, hogy kisvárosias lakóterületen csak lakó-, hitéleti stb. célú épület létesíthető. "Épület" és "létesíthető", tehát műhelyként szolgáló épületet építeni tilos. De -vonjuk le a következtetést- ha már régről ott van egy műhely, akkor az maradhat, illetve nem építés jelleggel (belső átalakítás) kialakítani is lehet, tehát lehet vitatkozni az építéshatósági osztállyal. Na de ha a HÉSZ például ezeket is tételesen megtiltja, akkor nincs vita, ott nem lesz műhely.
Mind a HÉSZ, mind a területi besorolás a területileg illetékes önkormányzat építési osztályán megtalálható, jobb esetben az önkormányzat honlapjáról letölthető. A jobb eset rosszabbik esete, ha csak egy óriási .pdf formájában, ami megöli a számítógépünket. Tanulmányozzuk mindkettőt gondosan és úgy válasszunk helyet a műhelyünknek. Ha jól választottunk és beadjuk a papírt, simán engedélyezni fogják.
Vagy van a másik eljárás, ha bemegyünk az önkormányzathoz és elmondjuk, hogy hát mi szappankészítő műhelyet szeretnénk, és azt hol lehetne. Még az is lehet, hogy legyintenek, hogy bárhol.
Lehet ugyanis azon rugózni, hogy mi ez a hülyeség, akkor miért lehet például autószerelő műhely a kertvárosban, ami sokkal zajosabb, koszosabb, meg büdösebb, mint a mi szappankészítő műhelyünk. Azért, mert az nem gyártás, hanem szolgáltatás, azt meg lehet. A varrónők is meg vannak lőve, a ruhajavítás szolgáltatás, azt lehet szinte bárhol űzni, de a felsőruha-készítés már gyártás, hoppácskabocsika. Ezzel az önkormányzatnál is tisztában vannak és könnyen lehetséges, hogy nem az induló vállalkozások instant megölése a céljuk, hanem a segítése.
A műhely kialakítása:
Röviden: Nincsenek rá konkrét jogszabályok, egyedileg kell megalkudni a helyi ÁNTSZ-szel.
Hosszan: Jogszabály nincs, de szabvány van, a GMP, lánykori nevén MSZ EN ISO 22716:2008. Ennek a 4. pontja (Premises, "Helyszínek") elég hosszan részletezi, mit kell tudnia a műhelynek, de sajnos (vagy hálistennek) nagyon kevés konkrétummal. például: "A helyszínnek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a termék védelmét, könnyen takarítható, szükség esetén fertőtleníthető legyen, valamint minimalizálja az alapanyagok, a késztermékek és csomagolóanyagok összekeveredését." Ilyesmi mondatból van még jópár, de sehol egy szó nincs arról, hogy a falra csempe kell-e vagy más, és milyen magasan, miből legyen a padló, hány lumen legyen a megvilágítás, mert ez mind a "hát az attól függ" kategória. Hogy mi a konkrét követelmény, a helyi ÁNTSZ fogja megmondani az általános előírások, a hagyományok a saját tapasztalatok és még ki tudja, mi minden alapján.
Hogy mégis valamit mondjunk, a tapasztalat szerint nagyon nagy általánosságban minimum kettő (műhely + WC), de inkább három (öltöző-tartózkodó) helyiség szükséges, résmentes, mosható padlóval (tehát parketta nem jó) és ugyancsak mosható munkavégző területtel (munkaasztal + mögötte a fal). A műhelyrészben hideg-melegvizes kéttálcás mosogató, valamint mind a WC-ben, mind a műhelyben hideg-melegvizes kézmosó. És mindez külön utcai bejárattal, tehát pl. családi ház leválasztott emelete nem jó.
Az egyes igények komolyan eltérhetnek egymástól, ha valahol padlótól plafonig csempét kérnek, vagy rozsdamentes acél padlóburkolatot, akkor le lehet állni vívni, hogy de minek, de nem biztos, hogy jól jövünk ki belőle. El kell dönteni, hogy megcsináljuk, vagy hagyjuk az egészet a fenébe, legalábbis ott.
Ezeken felül még van jópár adminisztratív dolog, de hadd maradjon valami a tanfolyamra is. :-)
* gazdasági tevékenység = kereskedelmi tevékenység + ipari tevékenység, általában minden, ami üzletszerű