MIK A KOZMETIKUMOK MIKROBIOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEI?

   Amikor valami kozmetikumot, krémet, leveszünk egy bolt polcáról, elvárjuk, hogy abban a káros vegyianyagok mellett káros mikrobiológiai anyagok se legyenek. Elvárjuk, hogy a kozmetikum ne legyen penészes, ne tenyésszen benne ebola, és ne egy leprás keverje a krémet a szemölcsös nyelvével, hanem bátran kenhessük magunkra, mert az sosem baj, ha a testápoló-kúrát nem kell követnie egy antibiotikum-kúrának is.

   Ezért a kozmetikumokra létezik mikrobiológiai előírás, hogy mit kell tudnia annak a terméknek, amit megveszünk. Amit sokan nem tudnak, hogy kettő ilyen előírás is létezik. Kezdjük a nyilvánvalóval, amiről mindenki tudja, hogy be kell szerezni és amit laboreredményként szokták emlegetni, vagy így egymás között, kollegiálisan csak labornak. Ezt szokás csatolni a TID-hez.

   Ez a laborvizsgálat arról szól, hogy a (gyártás óta még ki nem nyitott, ez fontos) termék hogyan áll mikrobiológiailag. Az általunk készített kozmetikumnak meg kell felelnie az előírásoknak.
   Hogy konkrétan mire kell lőni és mik a határértékek, azt egy szabvány^[1] mondja meg. Amikor elmegyünk a laborba, hónunk alatt a bevizsgálandó kozmetikummal, azt kell mondani, hogy e szabvány szerinti bevizsgálást kérünk. Ennek az a lényege, hogy felnőtteknek szánt kozmetikumok esetében a határértékek:

   - Teljes aerob^[2] mezofil^[3] mikroorganizmusszám (összcsíraszám), vagyis
     baktériumok PLUSZ penész és gomba ≤ 1000 CFU/gramm vagy CFU/milliliter.

   - Minden más kórokozó 0, negatív, nincs, nil, nada, nyet.

   Bár a határérték 1000 CFU/g, a minta akkor elfogadható, ha a mért összcsíraszám 2000 CFU/g alatt van, ez a mérési eljárások bizonytalanságát hivatott kompenzálni. A 3 év alatti gyermekeknek szánt termékeknél ennél alacsonyabb a határérték, a "minden más kórokozó" pedig négy konkrét baktériumtörzset jelent, ezeket most nem sorolnánk fel, maradjon valami a Magyar Szabványügyi Testületnek is.

   Oké, mi a CFU? A CFU a Colony Forming Unit (kolóniaképző egység) kifejezés rövidítése, azt mondja meg, hogy 1 gramm vagy 1 milliliter anyagban hány olyan baktérium (gomba, penész) van, ami képes osztódni/szaporodni. Ezt tenyésztéssel állapítják meg, a kozmetikumot meghígítják, és cseppentenek vagy kennek belőle valami táptalajra, egy-két napig inkubálnak, majd konkrétan megszámolják a kifejlődött kolóniákat.


   És van egy másik mikrobiológiai követelmény is, amit el szokás hanyagolni, de jó, ha tudjuk, hogy létezik, mert valójában a jogszabály szerint ez (is) kellene a TID-be, csak hálistennek nem kérik, elég, ha látják, hogy van a termékben valami tartósítószer.
    Ez a szabvány^[4] a kozmetikumok mikrobákkal szembeni ellenállóságát határozza meg. Magyarul mi van akkor, ha ki is nyitottuk a megvett kozmetikumot és használjuk. A kozmetikum ugyanis nem jó, ha táptalajul szolgál annak a mindenfélének, ami esetleg belekerül, ha például a gyerek a testápoló kenőcssel kezeli a talált döglött békát, hátha attól bármelyiküknek jobb lesz. Persze ez szélsőséges példa, de az ember kezére azért óhatatlanul tapad ez-az, és elég ritka az a megszállott, aki krémezés előtt fertőtlenítővel mos kezet, vagy steril gumikesztyűben keni magát.

   Ez a vizsgálat röviden arról szól, hogy a kozmetikumba beinjektálnak többféle, komoly mennyiségű (minimum 100.000 CFU/g) mikrobát és ezt a kozmetikumnak le kell tudnia kezelni, azaz a mikrobaszámnak idővel több nagyságrenddel csökkennie kell. Konkrétan egy 28 napos tesztidőszak alatt induláskor, 7, 14 és 28 nap elteltével egy-egy sorozat mikrobiológiai mérést is elvégeznek (bár a sima laborvizsgálattól némileg eltérő baktériumtörzsekkel) és a mérések eredményeit hasonlítják össze.

   Ezért kell a vizet is tartalmazó kozmetikai termékekbe tartósítószert tenni, mert az többek között ezt a célt is szolgálja: antibakteriális hatást biztosít. Persze egy krém magától is megrottyanhat, de ha bele is nyúlunk, szinte biztos, hogy siettetjük a véget, hacsak nincs a krémben valami, ami meggátolja az élet kifejlődését. Natúr kozmetkumokhoz is léteznek természetes, növényi alapú tartósítószerek, amiek célszerű használni, különben akár azt is megláthatjuk igen gyorsan, hogy annyira kifejlődött a krémben az élet, hogy még a kereket is feltalálták.


^[1] MSZ EN ISO 17516:2014 Kozmetikumok. Mikrobiológia. Mikrobiológiai határértékek
^[2] Aerob mikroorganizmus: csak oxigénnel ellátott környezetben él és fejlődik
^[3] Mezofil mikroorganizmus: közepes hőmérsékleten (20 and 45 °C között) növekszik leggyorsabban
^[4] MSZ EN ISO 11930:2012 Kozmetika. Mikrobiológia. Kozmetikai termék antimikrobiális védelmének értékelése